Letter from Gheorghe Ștefan to János Kemény regarding news from the camp and relations with the Tatars

[P. 2] Magnificent and Illustrious Lord, our most gracious! Having always sent the most abundant commendation of our services. May the Lord God bless every state [...] kindly with heart and without cruelty. Your Lordship's letter of November 28 was delivered by the court steward, we have taken it into our hands; as for the matter of the Hungarian troops, since Your Lordship desires it, we can yield, for we have no authority for this, but we must remain at the pleasant capital until the situation of the Poles is clarified in one direction [?], for we have considered the great and protracted time, as our people who are there in the tabor have written to us that last [Friday?] the tabor-men shot several Tatar horses, and they drove towards them several such wandering Moldavian kurtans and cautiously brought a letter of alliance, a copy of the vizier's letter to those who held the side of His Royal Majesty. Therefore, our man sent Your Lordship a copy of this letter, having translated it into the Hungarian language. What we delivered into their hands are copies of the vizier's letter, as well as His Royal Majesty's response to this alliance, from which Your Lordship will understand what brave practices these are. When our scribe arrives higher up, our most trusted man writes from below that the Cossacks are beginning to flee strongly from the tabor to the Tatars, constantly up the waters of the Bug, some were to flee cautiously [...], at which he also writes that the hetman allowed them to flee to the Tatars, and some are fleeing to László [?] Laszlo, about which Your Lordship also knows, [P. 3] he also writes that they arrived, but did not leave [...] as László Koppány [did] to them [...], the one who fought battles with László, there in one place he would begin to gather against László Bán, which we can believe with difficulty. Since the Tatars maintain peace with His Royal Majesty, may they not allow [...] peace between us; here waiting for news, nevertheless, we need to remain vigilant on all sides and have immediately sent men there again so that they may watch well and go to check whether it is true or not; after all, according to our duty, we must also provide for Your Lordship in this. As for the matter of the scribes, they wrote about it and it seems that until now [...] our great castles, for I see well that we can also believe this, but there is no obstacle of ours in the ready return, for our farewell was great, as it dispersed; therefore, dear Lord, if there is an opportunity in this, let Your Lordship order them to be gathered here, and if the county gives the scribe time, let him return him, but if there is a way, we should also apply ourselves to the work from the Porte, as Your Magnificence thinks about this, we shall defer to Your Magnificence. We gave the letter of Mr. Gergely Csiszár because he refers to someone, and if they have not paid, it is his trouble; we sent the man from Bodrog with respect so that he would release him immediately. As for the matter of the kurtans, Your Lordship [...] greatly for us, we also [will do for] the kurtans for Your Lordship and help for one battered Ruthenian [...] thaler, according to which we need [...], as soon as it is our will, we will immediately notify Your Magnificence. May the Lord God keep Your Magnificence in health for a long time. Given in Roman, on the 2nd day of December in the year 1653. His Royal Majesty's [and] Your Lordship's most loving friend, [seal] Ștefan Voivode [Gheorghe Ștefan] [P. 4, address:] To the Magnificent and Illustrious Lord, János Kemény de Gyerőmonostor, Count of the White County, President of the Princely Court and Supreme Captain of the Fogarasz Fortress, General of all the field knighthood, as well as His Highness's Privy Councilor, Lord, our friend and benevolent neighbor. [P. 5, note:] As for Mr. Gergely Csiszár, we immediately admonished him so that [...] then among our further cares and correspondence we forgot to put this matter into his hands, but we have considered it and will think about it anew: let Mr. Basha [?] arrive so that he may send a man there [...] and we will release them immediately; through the above letter Mr. Gergely Csiszár will find this on the spot. [P. 6, attachment:] Copy of the vizier's letter. Since we must fight, and we managed to grasp this narrow victory, which place is not [...] to fight, therefore we came; however, let us not consider ourselves victors before the king, from which place one should not flee, but [...] to go out to fight; if therefore you have a desire to fight, come out, let us join battle. But if you are thinking of peace, let it be known through someone; I will strive for us to grasp the matter properly. When this letter was read, they decided to send a response through an interpreter, and a messenger was sent to the interpreter of the Lwów marshal with such a response: Since you stand on this side, they have long hidden that [...], but since you occupy such a place under you, as a guard [...] and you know where we should fight; you came out of audacity, but you yourselves will want [...], the guest will repay; however, as for peace, just as the order of peace aims and as we have begun, so I would be ready to conclude peace if there were someone to conclude it with; therefore, whether you want a fight in another place, or you wish to examine other matters, we are still waiting for an answer from you [...]. Furthermore, His Royal Majesty also sent embassies to the effect that they desire peace, let them decide so that peace may come for the state engulfed in war and that there may be no [war?] between us.

[S. 2] Spectabile ac Mag[nifi]ce D[omi]ne Nobis benigniss[ime]! Servatior[um] n[ost]r[orum] Larga tiss[ima] semper comend[atione] p[rae]missa. Az Úr Isten minden országtis [?] kel kedvesen Országgal szivel és kegyet[lenség] nélkül aldgya meg. 28 9bris [!] adta volt kegyelmed levelét az az udvar= biro mely adta volt kezünkbe vettük, az magyar ha= dak dolgat illeti ha az kegyelmed ki kivangya mi meg alar= gyazhatunk mert arra hatalmunk nintsen hanem az mi addig kedves széknek lenniünk kelletünk miglen az lengyelik állapotiat egÿ fele multattya [?] mert nagy és mulat szak fank megtekintett, mint az mi embereink kik ott казываются / Taborban vadnak azt irtak mi nekünk hogÿ az elmult [péntek?] egy nehány Tatar lohát lűve volna az Taborbeliek es kiakkel hogy egy nehány Moldovai aféle bujdosó kurta= nyokat haitottak hozzajok és vigyázva vittek egy ke= zetes frigÿes levelet az Vezér levelit osztal de nekik kik az kiralÿ ő felségének foltotanak valank, azért az mi emberünk ez levelnek pariáiat kegyelmednek meg küldöt mint magyarrá meg fordétotad. Ujok kezébe mit közzint =tünk mind az Vezér levelinek pariáiát s mind frigÿ az király ő felső arra való valasza levelinek n[e]k[ie]k abbol meg ertheti, dalli praticakat mik hogÿ. Az fő deakunk lebb érkezik legnast emberünk le allá ki irja hogÿ az Kozagság igen elkezd szökni az Taborból az Tatarokh[oz] mind egy folytba az Búch [Boh / Bug?] vizénél felül felék ném[eli] elszöktek volna vigyáz énbakkell midőn aztis iria hogy engedte hogÿ szökné az Tatarokh[oz] Htimany bánó és szöknek egy nehányan László [?] Laszlyhoz és mi kegyelmed aztis tudtya, [S. 3] iria aztis hogy ertek volna de nem hagya le a gyeff [?] mind az László Koppány nékik kasidanya az ki Lászlóval mind har= czoka vala ott egy felebe kezdne gyűlni az László Banna ra, az mely dolgat lenni nehezen hihetünk meg. Mivel az Tatarok az király ő felségével békeséget tartanad, ne enged= ne az közzünk bébékég vala, az [?] omlas itt hogy varva az hireket, mind azt által szűkség mi nekünk mind felé fékony vigyazassal lenni, és mindgyarast újal= lag küldöttünk oda hogÿ jól vigyáz menyünk annak ha igazság vagy nem, mi nekünk kötelezettségünk szerint orvossá= got köllhe adnunk kegyelmednek aztis. Az deakok dolga mi illeti nézek meg irtak vala s ugy tetszik hogÿ eddigis le= seg az nagy varmi lévénköt mert jól látom mi is ennek még elhitetnök de semmi szadorink az kész téritésére az mi köszöntünk ki valo nagy letta amint meg oszolo azért kedves kegyelmed ha mod lesz benne szól gÿűzse ide ont s ha az deaknak varmegye időt enged meg adja, ha pedig módos lesz benne miéti tartozzonk is magat kell hozzánk munkan az Portaroll úgy gondollya felölle az n[agy]s[ág]od által= magtazzuk magunkat. Csiszár Gergely ur irásit mi azért adtuk hogy egy kire hivkodik ha pedig ki nem fizet= ték baja a bodroghi embert be küldtük volt tisztelet= lünk hogÿ s ki adgya mindgyarast. Az kurtanak dol= ga mi illeti nagy felett kedves kegyelmed gyezzse számunkra vala mi is kurtanakat kegyelmednek valo és segitség egy legazolt orosz blampos dallorért az mi képest szükködünk [?] kedvünk lékegzk mindgyarast tudósitsuk n[agy]s[ág]od tat egészségben sokáig éltesse az Ur Isten Dats [?] Roman [d]ie 2. Xbris A[nn]o 1653. S[ua]e Mag[es]t[at]is D[omi]ni V[ost]ra[e] Amicq[ue] vtiq[ue] am[antissi]m[us] [L.S.] Stephan Voievoda [Gheorghe Ștefan] [S. 4, adres:] Spectabili ac Mag[nifi]co D[omi]no, Joanni Kemeny de Gyerö Monostor, Comiti Comit[atus] Albens[is], Aulae Princypalis Praesidi, et Arcis Fogaras Sup[re]mo Capi= tan[eo], Univ[ersae] Milit[iae] Campest[ris] Genera= li, nec no[n] sua[e] Cels[itudinis] Consiliario intimo D[omi]no Nobis Amico et Vicino b[e]n[e]= volo. [S. 5, ceduta:] Csiszar Gergely ur hajit miast intünk hogÿ egy kishartank [?] osztan az löb gondank és levet= lestink közzött elfeletkeztünk hogÿ kezebe megadgyuk annak az dolgot, de mi meg gondoltuk vala ujolag meg gondollyuk had jővön Bassa úr [?] hogÿ egy embert küldgyön be oda küldzültszó és kőzöt őket adgyuk mindgyarast leirta altal ott meg talalja Csiszar Gergely [S. 6, załącznik:] Pária az Vízir levelinek, Minthogy harczolnunk kelletik, tsak hogy mind az [?] meg vehettük ebből az szoros gyözetek allattall az mely hely ne[m] megis aftatad harczolni valo, azért jüvettünk, ne elljünk de oly kegyelmes magunkat győztesnek király hoz mime úgy allya el hellyikbül vétekedeni, ha nem az megse. Harczra ki jünni azért ha harczhoz vagytok kedvetek jüvetek ki harczoljunk meg. Ha pedig békességre gondoltok, vala= ki altall adgyátok ösmerni, én azt igyzködik hogy az samboll [?] hagbosan erthezzük az dolgat. Hogy az level gombothó meg olvastattott igy tanats koz= tak hogy egy Tolmacz bels visszbeküldgyék valaszokat, és az Lwowi Marsalik Tolmacznat bodzattak illy vala= szszall. Midőn itt allattad ez oldat, immár orats rejtik hogy tükköt= lassalakt, de hogy illyes hellyt helyed allattad, mint egy gar= da leölt ez on föltök szabott vagytok es tudod hol kellene vi= daznunk, Baborsagért gyüvöttek, mert magad akarokat [?] az vendég fog meg viszsalmi, de az mi az békességet illeti az mint az békesség rendtirű való, es el kezdődve voltunk astrint kész lénék békességet szerezni ha volna kivel, azért vagy harczall akartok mas hellyentis, és ha mi egyéb dolga katt akartatok viszgalni, mi még a darabos halottink had valaszlat varunk tölletök, Ezenkivüll practikatis küldött az király ő felsége mindenkről aziránt hogy békességet akarnak illy förmé= vegezzenek hogy hogy harcz országnak békesség légyen és ne lenne [?] közzünk.